Chapter 5 ~ Első

Sziasztok! Itt az új rész. Rendeltem Trailert szóval az nem sokára kész lesz majd kirakom és megnézhetitek. :) 9 komi után jön a következő rész! Jó olvasást. :) http://iloveyoukitty-harry.blogspot.hu/ új blog *katt*
Hope xoxo

Harry szemszöge.

Csak ennyit írt. Csak. A levél kiesett a kezemből és szépen lassan földet ért egy hang nélkül. Nem tudtam elképzelni, hogy csak ennyit írt. De így jobban át gondolva lehet, hogy most jó ez így. Nem kell elolvasnom, hogy régen milyen boldog volt velem és, hogy akkor mennyire szeretett. Minden az én hibám. A kezemhez vettem a bort és a poharat és öntöttem bele egy kicsit. Nézegettem a boros poharamat amiben hullámzott a piros ital. Elég lesz nekem most ennyi? Kérdeztem magamban. Megráztam a fejem ezzel egy nemet mondva és a maradék bort ami az üvegben volt lehúztam egyszerre. Gyorsan vettem pár mély lélegzetet és letöröltem a könnyeimet. Az egész miattam van. Nem tudtam mit csinálni újra elővettem a levelet ami azon a borzalmas éjszakán írt és újra olvastam.

Kedvesen  Harry!

Sajnálom az egészet. Nagyon sajnálom. Nem gondoltam volna, hogy így fog alakulni az életünk, de hát Isten így akarta és vele nem nagyon lehet üzletelni. Te voltál, vagy és leszel is mindig az igazi számomra, csak Nekem ez már nem megy. Nem tudom mi romlott el közöttünk, de szerintem az ivászat tett tönkre minket. Minden éjjel vártam rád, hogy haza gyere időben, de te sosem értél haza csak hajnalba vagy a következő nap. A gyerekek mindig kérdezték, hol vagy mert hiányoztál nekik. Harry ők felnéznek rád. Mindig hazudnom kellett nekik, hogy este éppen kit látogatsz meg. Patrick a végére már tudta, hogy mi folyik itt és, hogy már nem nagyon számíthat rád. Patrick Darcy-nak is elmondta mit csinálsz te esténként, azonban ő kiállt melletted, pedig csak 3 éves. Bízott benned, nem adta fel. Nem adta fel a reményt abban, hogy meggyógyulsz, és újra mi leszünk a minta család akiket mindenki irigyel. Remélem majd boldog leszel és minden rendbe jön veled. Biztos találsz majd egy gyönyörű lányt akibe majd jobban szerelmes leszel mint ahogy belém voltál. Én csak jót akarok neked a gyerekeinknek és magamnak is. Én úgy láttam, hogy az a legjobb ha most elválnak útjaink. 

Csók Pet 

Ő nem írta le, de tudtam, hogy az én hibám. Én mentem el kocsmákba és klubokba és nem ő. Ő otthon ült és vigyázott a gyerekekre, és közben rám várt. Rám várt, hogy haza érjek, rám várt, hogy meggyógyuljak és újra egy család legyünk. Bárcsak jobb apa lennék. Nem ezt érdemelték. Kezemben az üveggel fel mentem az emeletre és bementem a fürdőbe. Már csak néhány cucca volt nálam. Mindent elvitt és magával vitte a szívem felét. Leültem a kád szélére és kiittam a bort az üvegből. Az üres üveget pedig elengedtem és az a földön landolt darabokban. Millió kis darabra tört mint a szívem. MINDEN AZ ÉN HIBÁM.  - ordítottam el magam. Szavaim víz hangoztak az üres házban. Olyan egyedül voltam. Csak én és senki más. Hogy lehettem ilyen? Miért csináltam? Mi okom volt rá? Gondolkoztam de semmi sem jutott eszembe. Egy kibaszott okom sem volt arra, hogy azt tegyem amit tettem. Nem tudom mi ütött belém. Lecsúsztam a földre és felvettem egy üveg szilánkot és elkezdtem az ujjaim között forgatni. Egyáltalán fel tudom idézni az első találkozásunkat. Biztos vagyok benne, hogy ha erősen gondolkozok akkor sikerülni fog. 

*Visszatekintés* 2018. 07. 06.

Pet szemszöge

- Kicsim vigyázz magadra! Ígérd meg, hogy ha találsz wifit akkor rögtön felhívsz. Tudni akarom, hogy, hogy vagy. Szeretlek. - mondta anyám nekem búcsúzóul, majd megcsókolta a homlokom és én apámtól is elbúcsúztam, majd a tesómtól aki 4 éves és utoljára hagytam a barátnőimet. Könnyek gyűltek a szemembe és mind kettőjüket át öleltem. Most megvalósítom mind a hármunk álmát. Elhagyom az országunkat és Angliába megyek. Könnyeim zuhatagként folytak végig az arcomon. Annyira hiányozni fognak.

- Ígérd meg, hogy nem esel bele az első fiú-be akit meglátsz. Mindenki tudja milyen naiv vagy. - mondta Vivi és adott egy puszit az arcomra. Igen minden helyes pasiba beletudok szeretni az első pillantásra és aztán nagyot csalódok, de érzem, hogy ami ott fog érni különleges lesz és felejthetetlen. Én is adtam mind a kettőjüknek egy puszit.

- Pet, majd hívj. - mondta Réka és még utoljára megölelt. Megfogtam mind két bőröndömet és elindultam az ellenőrző kapuhoz. A könnyek megállíthatatlanul folytak az arcomon. Annyira fognak hiányozni. Kiszedtem egy zsepit a zsebemből és letöröltem a könnyeim. Elvették mind két bőröndöm, majd tovább sétáltam. Kivettem a fém dolgokat a zsebeimből és a kis tálba raktam majd átmentem a kapun. Szerencsére nem csipogtam így visszavettem a cuccaim. Még utoljára visszanéztem és láttam, hogy mindenki sír és egymást ölelik. Intettem nekik és lehajtott fejjel a repülőhöz mentem. Mire oda értem már lehetett fel szállni. Szétnéztem a reptéren. Nagyon nem volt különleges. Nagy tér, tele boltokkal. Minden fehér volt a fal, a padok minden. Felvettem a vállamra a poggyászom és előszedtem a jegyeimet. Oda adtam a nőnek aki egy kicsit beleszakított majd elengedett és én pedig bementem a vékony folyosóba ami a repülő belsejébe vezetett. A pilóta és néhány stewardess köszöntötte a felszállókat. Köszöntöm nekik, majd elindultam a helyemre ami a turista osztályon volt az ablak mellett. Leraktam a cuccom a lábamhoz és elhelyezkedtem. Vajon mi lesz ott? Elfogadnak majd? Jól fogom érezni magam? Lesznek majd ott is barátaim?  Ezek a kérdések kavarogtak a fejemben. A repülő utat végig aludtam, mind azt a 2 órát. Mikor leszálltunk mindenki viharzott ki a repülőből. Én szálltam ki utoljára. Nem siettem sehova. Elővettem a telefonom és vissza kapcsoltam, közben körbe néztem a reptéren. Teljesen más volt mint a miénk. Színes és barátságos. Szinte otthon éreztem magam. Mikor találtam wifit egy kis mosoly jelent meg az arcomon. Gyorsan nyomogattam a gombokat a telefonomon és rányomtam a zöld telefonra anyukám nevénél.

- Szia, anya! Megérkeztem. - mondta pityeregve a telefonba. Már hiányoztak, de tudtam, hogy itt jobb lesz. Jobb lesz az életem.

- Szia, kicsim! Hogy utaztál?

- Jól köszönöm. - mondtam. Még megbeszéltük, hogy miket kell csinálnom és letettük. Elindultam a bőröndjeimért, ahova a többiek is mentek. Több száz ember volt ott és várta a csomagját. Megálltam és figyeltem, hogy mikor jön a bőröndöm. Mindenki boldognak tűnt míg én szomorkodtam. Megláttam a bőröndjeimet és értük indultam. Kirángattam az egyiket elég nehezen. A másik beakadt így nem akart kijönni. Már azt gondoltam, hogy feladom amikor egy kéz megfogta a bőröndöm és kivette, mint ha csak egy piha toll lenne. Mikor felnéztem egy nagyon helyes fiút láttam magam előtt állni. Göndör haja fel volt túrva a feje tetejére, zöld szeme az én barna szemeimbe fúródott. Olyan gyönyörű volt, mint ha csak egy angyal lenne. Fekete V nyakú pólót viselt így kilátszódtak a tetkói ami a mellkasára voltak varratva. Láttam a két galambot, ahogy egymás felé hajolnak. Gyönyörűek voltak a madarak és ő is. Fekete szúk nadrágja fel volt hajtva a bokája feletti részig, lábán  neon sárga sportcipőt viselt. Pont az esetem. gondoltam magamban. Mikor látta, hogy végig néztem egy mosoly jelent meg az arcán amibe rögtön beleszerettem. Gödröcskéi egyre jobban látszódtak, ahogy mosolygott. Én elpirulva hajtottam le a fejem.

- Köszönöm. - mondtam majd visszaemeltem rá a tekintetem.

- Szívesen. Harry. - mondta majd jobb kezét felém nyújtotta.

- Petr... Pet. Csak Pet. - mondtam és megráztam a kezét, ahogy érintkeztek kezeink elektromos áram futott rajtam végig. A pillangók elkezdtek oda-vissza szállni mint az őrültek, a szívem néha kihagyott egy ütemet vagy épp egy ütemmel többet dobbant. Még senki sem váltott ki belőlem ilyet. Gyorsan elrántottam a kezem és lehajtottam a fejem ő is csak elpirult.

- Honnan jössz? - kérdezte.

- Egy kis országból, Európa közepéből. Te?

- Én itt lakom csak kiruccantam egy kicsit. - mondta majd beállt egy kis csend ami meglepő nem volt kínos. - És van hol megszállnod? - kérdezte mire egy kicsit meglepődtem. Miért érdekelte ez őt?

- Nem, még nincs. De majd keresek egy szállodát.

- De ha nincs hol megszállnod akkor nálam is aludhatsz ma. Úgy is most elhívlak egy randira. Pet, eljönnél velem egy randira, ma? - kérdezte mire meglepődtem. Randira. Persze, de nem szabad könnyűvérűnek tűnnöm. Lenéztem a földre mintha gondolkodnék. Ő csak nézett rám és idegesen várta a válaszom.

*Visszatekintés vége*